Gyógyító nevelők, gyógyító szülők konferencia és műhelymunka 2018. június 29 – július 1.
Hogyan neveljünk a 21. században?
A Farm-alapú Nevelésért Egyesület meghívására 2018. június végén eljön hozzánk Robyn M. Brown az Egyesült Államokból. Robyn 30 éve osztálytanító, aki tanárképzéseken is tanít, és műhelymunkákat tart olyan Waldorf-tanároknak, akik el szeretnék mélyíteni magukban Rudolf Steiner gyógyító nevelésről szóló gondolatait. 2001-ben néhány gyermekkel elindította a Mulberry programot, amely fokozatosan a Mulberry Farm gyógyító nevelő központtá nőtte ki magát Kaliforniában, Santa Rosában. Itt kiscsoportban dolgoznak olyan gyerekekkel, akiknek nehézségei voltak a nagy osztályokban. Nagy hangsúlyt fektetnek a mozgással való munkára, a természettel való kapcsolatra és a gazdaságban végzett tevékenységekre. E gyerekek többsége néhány itt töltött év után vissza tud térni a nagyosztályos környezetbe. Robyn sokat hospitál, segíti az amerikai osztálytanítók és mentortanárok munkáját, és tapasztalatai alapján 2016-ban megírta a Practical Guide to Curative Education – The Ladder of the Seven Life Processes című könyvet. A könyv magyarra történő fordítása folyamatban van, és A gyógyító nevelés gyakorlata a hét életfolyamaton keresztül címmel szeretnénk a konferenciára megjelentetni. Korunk pedagógiai kérdései és szükségletei kapcsán Robyn M. Brown tapasztalatai komoly támogatást jelenthetnek a magyarországi Waldorf-mozgalomban dolgozó pedagógusok számára, és segítséget jelenthetnek szülőknek is.
Gyógyító nevelők, gyógyító szülők címmel 2018. június 29 – július 1. között egy olyan konferenciát és műhelymunkát szervezünk a Pesthidegkúti Waldorf Iskolában, amelyen szeretnénk, ha minél szélesebb körben vennének részt tanárok, szülők egyaránt.
A konferencia témái:
- A pedagógus tudatos belső útjának szükségessége és gyakorlata;
- Szülők és nevelők együttműködése a gyermekért;
- Rudolf Steiner Gyógypedagógiai előadásainak jelentősége és aktualitása a mai Waldorf pedagógiai gyakorlatban;
- A Farm mint egészséges környezet lehetőségei korunk nevelési kihívásainak megoldásában
Robyn. M. Brown
„Egy „nagy” Waldorf Iskolában tanítottam kilenc évig. Egy osztályt vittem végig az óvodától a nyolcadik évfolyamig. Szeretem a Waldorf pedagógiát, és tudom, hogy gyógyít. Amit általában egy “nagy osztályteremben” csinálunk, az a legtöbb gyermek igényeit nagyrészt kielégíti, de tanítói pályafutásom kezdetétől tudtam, hogy valami hiányzik. Mindig voltak olyan gyermekek, akiknek az igényeit nem sikerült kielégíteni. A tölem telhető legtöbb nem volt elég, mert nem tudtam eleget. Amikor az osztályom elvégezte a nyolcadikat, és a szabadévemet kezdtem tervezgetni, tudtam, hogy azt szeretném megtanulni, mit tehetek azokért a gyerekekért, akiknek többre van szükségük. Egyvalakiről tudtam, hogy esetleg válaszai lehetnek erre a kérdésre, ezért kapcsolatba léptem vele, és megkérdeztem, dolgozhatnék-e vele. Ez volt Sunny Baldwin. Az iskoláját Somersetnek hívták. Ott olyan munkának voltam szemtanúja, amelyben valóban megtörtént valami a gyerekekkel. Ez volt az első alkalom, hogy azt láttam, a gyerekek valóban leküzdik nehézségeiket, és képesek továbblépni és visszatérni egy „normális” nagy osztályterembe. Viszont csak egy Somerset volt, és mindenütt sok olyan gyermek, akiknek ilyen programra volt szüksége. Ezért kezdtem el a Mulberry Classroomot. Remélem, hogy egyre több ilyen iskola lesz, ahol szükség van rá.
A Mulberry Classroom 2001-ben indult. Mindössze öt gyermekkel kezdtünk dolgozni egy kis helyen San Franciscóban. Ebben az első évben a program iránti érdeklődés jelentősen nőtt, és az első év végére nyilvánvalóvá vált, hogy első helyünket kinőttük. Az is világos volt, hogy nem a városi környezetben van a mi igazi helyünk. Olyan helyre volt szükségünk, ahol közvetlenül kapcsolódhatunk a természethez. Egy helyre, ahol mozoghatunk, egy csöndes és megnyugtató helyre, ahol tanulhatunk és egy szép környezetre, ahol játszhatunk.
Már induláskor is az volt az álmunk, hogy egy farmon lehessünk. Olyan helyet akartunk, ahol a gyerekek részt vehetnek a kertépítésben és az állatok gondozásában minden nap. 2011 júniusában új helyszínre költöztünk Santa Rosában, és hivatalosan Mulberry Farm lett a nevünk. Több mint egy hektárunk van, és azóta szorgalmasan ültetünk, gyomlálunk, öntözünk és betakarítjuk a terményeket. Egy kerek istállót és kifutót építettünk a lovaglási programunkhoz, valamint kerítést és karámokat az állatok számára. A mezőgazdasági munkák a reggeli mozgásos idő szerves részévé váltak, és a gyerekek nagyon büszkék a gazdaságukra.”
Szerzője a Practical Guide to Curative Education – The Ladder of the Seven Life Processes c. könyvnek, mely végigvezeti az olvasót a nevelés megújításának és a gyógyító nevelő születésének egy lehetséges útján. A könyv magyar fordításának – A gyógyító nevelés gyakorlata a hét életfolyamaton keresztül – megjelenése 2018. júniusára várható a Farm-Alapú Nevelésért Egyesület kiadásában.
Interjú Robyn M. Brown-nal
Németh Eszter ajánlója
Részletek Robyn M. Brown könyvéből:
Amikor a sajátmozgás-érzék nem jól működik a gyermekben, akkor a gyermek nem tud örömet érezni. A futás, az ugrálás és a játék értelmetlen tevékenységekké válnak. Ebből fakadóan a gyermek nehéz helyzeteket okoz a játszótéren, mert nem képes érzékelni a játék mozdulatainak értelmét. Számára a játék véletlenszerűnek tűnik, úgyhogy ő is véletlenszerűen próbál kapcsolódni hozzá, ami megzavarja a játékot, és a többiek szándékos rombolásként fogják értelmezni. A gyermek nem képes beleélni magát kívülről a játék mozgásába, ezért nem képes ezeket a mozgásokat megteremteni belülről sem, ami által valami értelmet találhatna bennük. Ha nem tudunk kívül mozgást létrehozni, akkor belül sem. Ez komoly tanulási nehézségekhez vezet. A gyermek képtelen lesz a tanulási helyzetekben belülről követni a mozdulatokat. Ezen csak ront, amikor a pedagógus a tábláról másolás módszerével dolgozik az osztályteremben. A gyermek tudja, hogy egyszerű feladat lemásolni, amit a pedagógus a táblára írt, de a másolandó dolog látása és az epochafüzet üres oldalára való ránézés közötti átmenetben elvész a forma, amely a mozgás a másolandó anyagban. Ettől az olyan gyermek, mint Gáspár, aki valójában nagyon intelligens, annyira frusztrálódhat, hogy eltöri a ceruzáját, széttépi az epochafüzetét, vagy elhajít valamit, mert tudja, hogy képesnek kellene lennie egy ilyen egyszerű feladat végrehajtására, de mégsem képes. Butának fogja gondolni magát. Az önértékelése mélyrepülésbe kezd, és elkeseredettségéből fakadó tetteivel segítségért kiált. Nem valószínű, hogy a pedagógus a gyermek viselkedését segélykérésként értelmezi majd, inkább szándékos rombolásként, ezért ki fogja küldeni az osztályteremből, mert rossz volt, amitől ő is rossznak és butának kezdi látni magát, és az önértékelése tovább zuhan. Az osztályteremben is észre lehet venni a sajátmozgás-érzék problémákat. A gyermekek az egyik lábukon ülnek, vagy rácsavarják a bokájukat a szék lábára, a füzetüket ferdén tartják a padon, és ha a jobb kezükkel írnak is, fejüket úgy tartják, hogy a bal szemüket használhassák inkább a lap nézése közben, nem pedig a jobb szemüket. Ezekből fel lehet ismerni, hogy mozgásos munkára van szüksége a gyermeknek. Egyszerű megoldásnak tűnhet, hogy az ilyen jelenségeket tünetként kezeljük, és engedményeket tegyünk vagy speciális eszközöket használjunk. De ezek nem fogják megoldani a problémát, általuk a gyermek csak még inkább azt fogja érezni, hogy nem képes valamire.
…
Az ítélet nélküli megfigyelés képessége a szeretetre való képességünkhöz kapcsolódik. Az ítélet megakadályozza a szeretet képességét, mert az ítélet mindig valami önkényesen alkotott, saját véleményünkön alapul. A pozitív ítéleteket a szimpátiából formáljuk. Az antipátiából negatív ítéletek születnek. Mindkettő saját énünk kivetülésének tükröződése. A szeretethez elfogulatlanság kell. Szükség van a lélek egyensúlyára, és ez az, amit fel tudunk építeni, amikor az ítélet nélküli megfigyelésre tanítjuk magunkat. Amikor gyermekekkel dolgozunk, ez a nyugodt, csendes egyensúlyi hely az, ami lehetővé teszi számunkra, hogy elkezdhessük észlelni a gyermek géniuszát. Ez a gyermek magasabb énjének képmása. Ezt a képet visszük magunkkal a meditáción keresztül az alvásba. A gyermek angyala másnap reggel súghat nekünk valami újat, hogy hogyan kezdjünk másképp dolgozni a gyermekkel. Ha megtanulunk ítélet nélkül megfigyelni, megtanulunk lélegezni. Megtanuljuk, hogyan kapcsoljuk össze azt, ami kívül van azzal, ami belül van. Ez a gyermek és a nevelő között egy kifinomult fonalat hoz létre, mellyel a megértés kezd áramlani közöttük. Itt kezdődik el a gyógyítás munkája.
Robyn M. Brown könyve, A gyógyító nevelés gyakorlata a hét életfolyamaton keresztül, végigvezeti az olvasót a nevelés megújításának és a gyógyító nevelő születésének egy lehetséges útján. Robyn már több mint 20 éve foglalkozik tanítóként nehézségekkel küzdő gyermekekkel, és Rudolf Steiner Gyógypedagógiai Kurzusára támaszkodva igyekszik elmélyíteni gyakorlati munkáját. A tanítás, a tanárképzésben való munka és a sokévi mentorálás gyümölcse ez a könyv, amely a hét életfolyamat ívén halad végig, ahogy minden átalakulás és gyógyulás is. Ismerteti a gyógypedagógiai polaritások képét, felvázolja a tizenkét érzék helyes illetve problémás működését, valamint azt is, amit a nevelő vagy a szülő tehet ezekben a helyzetekben. Mindezt elevenen, egy képzeletbeli osztály tanítóján és tanulóin keresztül.
A kötetet a konferencián megvásárolhatja majd.
Risbjerg Anna és Rostás Eszter ajánlója
Részletes program
Péntek
14.00 -16.00 Regisztráció
16.00 – 17.10 Megnyitó
Robyn M. Brown előadása
Bevezetés a pedagógiai megfigyelés gyakorlatába: Megfigyelés és Ítélet
Az első részben közös alapot teremtünk hétvégi vizsgálódásaink számára: Milyen problémákkal küzdünk a ránk bízott gyermekekkel kapcsolatban? Milyen célokat tűzzünk magunk elé?
17.10-17.30 Szünet
17.30- 19.00 Robyn M. Brown előadása
A válaszkeresés következő lépése egy megfigyelési gyakorlat lesz: egymás mozgásának, járásának megfigyelésén keresztül fogalmazzuk meg feladataink vezérfonalát, majd eljutunk Rudolf Steinernek a Gyógypedagógiai Kurzusban leírt egyik legfontosabb gondolatához: a Pedagógiai Törvényhez.
Házi feladat: Figyeljük meg a saját járásunkat. “Hozzuk el” annak a gyermeknek a járását, akivel kapcsolatban kérdéseink vannak.
19.00-20.00 Büfé vacsora
20.00-20.30 Könyvbemutató
Robyn M. Brown: A gyógyító nevelés folyamata a hét életfolyamaton keresztül című könyvének bemutatója
20.30- Kötetlen beszélgetés
Szombat
9.00-11.00 Műhelymunka 1.
A temperamentumok és polaritások különbözősége: Hogyan és mikor támaszkodhatunk rájuk?
A Gyógypedagógiai Kurzusban a polaritások nagy hangsúlyt kapnak. Míg a temperamentumok “tana” széles körben ismert, a polaritások kevésbé. Mik ezek tulajdonképpen, hogyan ismerhetjük fel őket és milyen módon dolgozzunk velük?
Hogyan befolyásolják a különböző polaritások az alsó négy érzék (mozgás-, tapintás-, egyensúly-, és életérzék) fejlődését a kisgyermekben?
Gyakorlati munka: mozgásos feladatok a “lábakba kerüléshez.”
11.00-11.30 Szünet
11.30-13.00 Műhelymunka 2.
A tanár vagy szülő belső munkája elengedhetetlen eszköze a gyógyító nevelésnek. Hogyan fogjunk ehhez, mik a céljaink, és min dolgozunk valójában?
A belső munkát kiegészítendő, rátekintünk a gyermekekkel végezhető mozgásos gyakorlatokra is, amelyeket ebéd után is folytatunk.
Mozgásra alkalmas, kényelmes ruhában és cipőben érdemes jönni!
13.00 -14.00 Ebéd
14.00-15.30 Műhelymunka 3.
A délelőtti munka folytatása.
15.30-16.00 Szünet
16.00-18.00 Műhelymunka 4.
Délután folytatjuk a polaritásokon keresztüli vizsgálódást: Milyen nehézségek adódhatnak az alsó négy érzék fejlődésének folyamatában a különböző polaritások esetében?
Újabb mozgásos játékokat játszunk.
18.00-19.00 Büfé vacsora
19.00- Kérdések és beszélgetés
Megnyitjuk a teret a konferencián felvetett témák és kérdések továbbgondolására szabad beszélgetés és gondolatcsere formájában.
Vasárnap
9.00-11.00 Összegzés
A záró napon összegezzük az eddig elhangzottakat, és elmélyítjük a gyógyító nevelés eddigi lépéseit: Hogyan támogathatjuk az egyes polaritásokat, hogy erősségeik segítsék a gyermeket fejlődésében? Miképp támogassuk a gyermek alsó négy érzékének fejlődését? Hogyan és egyáltalán miért használjuk a mozgásos gyakorlatokat a nevelésben?
11.00-11.30 Szünet
11.30-13.00 Kérdések és beszélgetés
A hallottak, tapasztaltak megbeszélése fontos része a tanulásnak. A hétvégét egy kérdés-felelet résszel zárjuk, majd a közös munka gyümölcseire rátekintve az egész konferenciára és műhelymunkára vonatkozó visszajelzésre is lesz lehetőség.
A konferencia ideje alatt
Az étkezést a Sólyomfészek Szövetkezet biztosítja a számunkra.
A büfében kávé, gyömbéres limonádé, gyümölcs és zöldséglevek, sós és édes sütemények, ízletes szendvicsek, idényjellegű saláták és pohárkrémek várják a résztvevőket.
Péntek és szombat este önköltséges büfé vacsorát lehet fogyasztani, a büfé kínálata mellett, valamilyen meleg étellel.
A szombati meleg ebéd vegetáriánus, és vegán és gluténmentes változatban is választható lesz.
A Sólyomfészek Szövetkezet alapvetően gyermekétkeztetéssel foglalkozik, fogyasztásunkkal a szövetkezet fenntartható működését és ezen keresztül még több gyermek egészséges táplálkozását támogatjuk.
