Kiadványaink a Magyar Antropozófiai Társaság Webáruházában kaphatók.
Karl Ege: Korunk nyilvánvaló szükséglete
Ezek az esszék többnyire a jövőből felénk érkező szociális, pedagógiai célokkal foglalkoznak, különös tekintettel a természethez, a földhöz való egyre csenevészebbé váló kapcsolataink vonatkozásában. Karl Ege a jövő iskolájáról olyan új képet alkotott meg, melyben az értelmes munkatevékenység a természettel és a földdel összekapcsolódva teremt lehetőséget a kognitív képességek fejlődése számára is.
Bolthoz
Robyn M. Brown: A gyógyító nevelés gyakorlata a hét életfolyamaton keresztül
Robyn M. Brown könyve végigvezeti az olvasót a nevelés megújításának és a gyógyító nevelő születésének egy lehetséges útján. Robyn már több mint 20 éve foglalkozik tanítóként nehézségekkel küzdő gyermekekkel, és Rudolf Steiner Gyógypedagógiai Kurzusára támaszkodva igyekszik elmélyíteni gyakorlati munkáját. A tanítás, a tanárképzésben való munka és a sokévi mentorálás gyümölcse ez a könyv, amely a hét életfolyamat ívén halad végig, ahogy minden átalakulás és gyógyulás is. Ismerteti a gyógypedagógiai polaritások képét, felvázolja a tizenkét érzék helyes illetve problémás működését, valamint azt is, amit a nevelő vagy a szülő tehet ezekben a helyzetekben. Mindezt elevenen, egy képzeletbeli osztály tanítóján és tanulóin keresztül.
Bolthoz
A gyermekkor megmentése
Néhány idézet a könyvből:
Mindenfajta nevelés önnevelés, és mi mint tanítók, nevelők csak a saját magát nevelő gyermek környezetét alkotjuk
Újra kell gondolni az iskolát! Olyan iskolára van szükség, ahol a gyermekek úgy élhetnek, játszhatnak, dolgozhatnak, hogy a velük született képzelőerejük teremtő fantáziává válhat. Ahol nyomás és félelem nélkül élhetnek úgy, hogy a tanulásban örömüket leljékés egészségessé váljanak.
Képesek leszünk meglátni, hogy a gyermekek mit kérnek tőlünk?
Tanulhatunk a szükségleteikből és azokból az elvárásokból, amelyeket magukkal hoznak? A kezdő lépés ebbe az irányba az lehet, hogy a hogy a tanárokat arra bátorítsuk, hogy képesek legyenek hétköznapi nyelven megfogalmazni mindazt, amit az osztályteremben tesznek, és azt is hogy mindezt miért teszik.
Bátorság kell ahhoz, hogy ráébredjünk: úgy tudjuk leginkább elismerni, hogy az antropozófia minden területén mivel is tartozunk Rudolf Steinernek, ha elfogadjuk, hogy Waldorf-tanárként, biodinamikus gazdálkodóként, antropozófus orvosként a munkánk forrása nem az lesz, amit Rudolf Steiner mondott vagy írt, hanem az, hogy az általa önzetlenül megosztott szellemi kutatásokból mi mennyire alkotó módon tudunk dolgozni.
Bolthoz
Rudolf Steiner: Néppedagógiai előadások
Az emberek szabaddá és önállóvá válása ma éppen olyan égető kérdés, mint száz évvel ezelőtt. Rudolf Steiner megállapításai a nevelés és a minket körülvevő világ állapota közötti összefüggésről az általános emberire való képzés szükségességét mondják ki.
Mi is ez? Megjelenik mindez a mai Waldorf-iskolákban?
„…hogyan kell visszatérnünk egy közvetlenül az emberből kiinduló, az emberlény, nevezetesen a felnövekvő emberlény intuitív megismeréséhez …”?
A pedagógia és társadalmi összefüggések hogyan mozdítják mindezt elő vagy lehetetlenítik éppen el.Talán a három előadásban vázolt és követelt változások hordereje lehet az oka annak, hogy ezek az előadások eddig nem kaptak elegendő figyelmet.
Bolthoz
